Amíg nem kezdtünk el saját kertet kertelni, addig nem gondoltam, hogy mennyiféle gyökérzöldséget lehet termelni. Őszintén, már az is elég szívdobogtató cél volt, hogy lesz saját répaízű répánk. Na de aztán jöttek a magboltok. És lett mindenféle, többféle répa, többféle cékla, petrezselyem és pasztinák...A pasztinák az első évben csak levélre gyúrt, gyökér felejtős volt, túl kötött volt a durva ekéhez szokott talaj. Aztán meg nem kelt ki, ellopták a hangyák, állítólag...Idén már minden rendben volt, laza talaj, sok eső miatt kevesebb hangya. Láss csodát, durván dús levél és gigamélyre futó gyökerek. Némelyik cickánybajúsz jelleggel fut nem tudom milyen mélyre. Szerencsére elég vállasak is azért. Idén szerepeltek már kacsalevesben, tyúklevesben, pürében céklával krumpli helyett, bablevesben. Annyira édes az íze és olyan gazdag az illata, hogy egy darabig biztosan minden évben lesz helye a kertben.