Hát igen, ez a kérdés, mindig-mindig felmerül...A helyzet az, hogy alig valahol, és ez nem cinkelés, ez van. Viszont akad egy-egy kivétel, kinek távolabb, kinek közelebb.
Az egyik egyértelmű zarándok célpont az Orchidea-Jagyütt Cukrászda, Balassagyarmaton. Nem szeretném túltolni az ügyet, merthát ez nem kereskedelmi blog, de vannak dolgaik, amik itt sokkal jobbak, mint Pesten. Ilyen pl. a fagyi, amiből a teljesen hagyományos puncs, karamell vagy az újdonságként idén bevetett Opera Royal és narancs mind-mind függőséget okoznak. Még nálam is, pedig amúgy nem kedvencem a fagyi, ha választani kell inkább fehér Magnum - máshol. Jagyütt Mester rendkívül elkötelezett és ez bizony meg is látszik. Állítólag a különleges Grander vízzel készülnek a termékeik. A vicces az, hogy ezt pl. ők nem is reklámozzák, véletlenül találtam erre az infóra a Grander oldalain...Legfrisebb újításként a paleo sárgabarackos tekercset kóstoltam. Ami máshol íztelen fűrészporos cucc, az itt kérekmégegyet kategória és nem horror árú csalódás.
A jegeskávéra visszatérve, íme: jég, Manuel eszpresszó, egy igazi gombóc vaníliafagyi, és ha szeretjük tejhab. A tejszínhab nekem nem-szeretem, ezért, az enyémben nincs, de hivatalosan az is tartozék.
És, hogy még hol...Becske a legújabb környékbeli buddhista centrum, ahol 2008. óta sztupa is van, ami gyönyörű persze és nem túlindiázott egyelőre. A kanyargós balassagyarmati úton van egy családi cuki, a Mader fagyizó. A jegeskávé itt is olyan, amiért érdemes megmoccanni. Kedves, beszélgetős vendéglátás, rá is kell szánni az időt, amíg a kicsit korosabb elemek előállítják a művet, de megéri, ez is többször jövős...